PÜNKÖSDI SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK

A pünkösd a kereszténység egyik kiemelt ünnepe, mely a húsvét utáni 50. napon kezdődik a Szentlélek eljövetelének, a kiáradásnak emlékére. Idén május 19-én (vasárnap) és 20-án (hétfőn) ünnepeljük.

A pünkösd i. sz. 325-től, a niceai zsinat határozata óta a húsvéthoz igazodó, úgynevezett mozgóünnep, amelynek minden évben máskorra esik a kezdőnapja. 

Jézus mennybemenetele után az ötvenedik napon az apostolok és a legközelebbi tanítványok összegyűltek és ünnepeltek. Ekkor hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt az összegyűltekre. Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték: ezzel megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

Pünkösd eredete

A zsidó vallásból ered, ahol a pészah szombatja utáni ötvenedik napon (sávuót) először az aratást, majd később a kőtáblába vésett tízparancsolat adományozásának az emlékét ünnepelték.
De a pünkösdi szokások merítenek az ókori hagyományokból is: például a virágok hangsúlyos megjelenése az ókori római Floralia ünnepeknek állít emléket, amelyeket májusban tartottak a virágok és tavasz istennője, Flóra tiszteletére.
A májusi hónapot pünkösd havának is nevezik.

Magyar pünkösdi szokások

A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnepkörhöz kapcsolódnak, melyeket ilyenkor országszerte felelevenítenek: pünkösdkor az új élet, a bő termés és a gyermekáldás köszöntése dominál. Régen pünkösdi rózsa került az ablakba, zöldágak a kerítésekre a tavasz köszöntésére, a ház védelmezésére.
A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, a férfiak felöltötték ünneplőjüket, és kezdődhetett a mulatság. A legszebb lány közül megválasztották a pünkösdi királynét, a legügyesebb legény pedig a pünkösdi király lehetett. Volt mátkálás, törökbasálás, zöldág-járás, májusfaállítás vagy a pásztorok megajándékozása. Sok helyen az ünnephez hozzátartozott a körmenet és a búcsú.

● Tavaszköszöntés
Kora hajnalban az ablakokba vagy a házak kerítésébe zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint) tűztek azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

● Zöldághordás
A tavasz megérkezését énekes és táncos felvonulással köszöntötték, amelynek során a legények és leányok zöld ágakkal és virágokkal a kezükben vonultak végig a falun. A „Bújj, bújj, zöld ág…” kezdetű ismert gyerekjáték ezt másolja, innen ered.

● Pünkösdi királyválasztás
Európa-szerte a legarchaikusabb pünkösdi népszokás, amelyet már a középkor óta ismerünk. A legények közül ügyességi versenyen (például tuskócipelés, karikába dobás, lóverseny, bikahajsza) választották meg a legügyesebbet, aki elnyerte a pünkösdi király címet egy évre. A választott király számára a legények engedelmességgel tartoztak, illetve minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott. A pünkösdi (májusi) királyválasztás múlandóságát jelzi a már a 16. században is ismert mondásunk: „Rövid, mint a pünkösdi királyság”.

● Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg négy (később több) nagyobb leány körbevitte a faluban a legkisebb és a legszebb leányt, énekelve és jókívánságokat ismételgetve. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, éneklés közben körbejárták, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

● Pünkösdölés
A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A pünkösdi király és királyné a gyerekek vagy fiatalok csapatával együtt énekelve, táncolva házról házra járva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

● Törökbasázás, rabjárás, borzajárás
A szokások elsősorban Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzők pünkösdkor. Egy fiatalabb legényt török basát utánozva szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A borzakirály bodzából készült köpenyben, a pünkösdi rabjáró fiúk lábuknál összeláncolva mentek a lányokhoz a faluban, azzal a kéréssel, hogy segítsék őket. Ők is ajándékokat kaptak érte.

● Májusfaállítás, kitáncolás
A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A magyar nyelvterület nagy részén a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát, de voltak olyan területek is, ahol pünkösd napján. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfák kidöntése – kitáncolás – általában nagyobb ünnepélyességgel, táncmulatsággal járt együtt, amelynek része volt a fa körültáncolása és a májusfára mászás.
A májusfát a legények csoportba szerveződve állították a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fákat a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban színes szalagokkal, virágokkal, zsebkendővel feldíszítve. Általában az udvarló legény vezetésével állították, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös májusfája, aminek a kidöntését ünnepély és táncmulatság kísérte.

● Pünkösdi ladikázás
Különleges szokás volt a sárközi Szeremlén a pünkösdi ladikázás. A legények pünkösd másnapján zöld ágakkal feldíszített csónakon megcsónakáztatták a lányokat, akik erre az alkalomra díszes evezőket vittek magukkal.

Pünkösdi jelképek

● Piros szín használata – ez a pünkösd egyik jellemző virágának színére, a pünkösdi rózsának a színére utal. Még a templomokban is pirosra cserélik a díszítést és a papi öltözet színe is piros ilyenkor.

● Pünkösdi rózsa – pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. Több helyen a legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.

● Fehér galamb – a Szentlélek jelképe. Onnan származik, hogy miutánJézust megkeresztelkedett a Jordán folyóban, látta, hogy megnyílt a menny, s Isten lelke galamb formájában szállt a vállára.A templomban sok helyen ma is fehér galambokat engedtek szabadon.

● Zöld ág – nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket, elűzzék a betegségeket.

● Szél / Tűz – a jelkép utal a Szentlélek kitörésére, arra, hogy a Szentlélek szélzúgás közepette lángnyelvek formájában jelent meg a tanítványoknak.

Tudtad-e?

…hogy a magyar nyelvterületen a legjelentősebb pünkösdhöz kapcsolódó szokás a Csíksomlyói búcsú?
A 15. századtól zarándokhely Csíksomlyó, ahová évente több százezer hívő látogat el. Mára az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseménye minden év pünkösdjén. A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely hungarikum, az egész Kárpád-medencei magyarság közös szellemi értéke.

…hogy pünkösdkor Mendén feldíszítik a templomot? Az itt lakó evangélikusok egyedi szokást tartanak: a régi hagyományokat követve pünkösdkor a férfiak zöld fákat, faágakat rögzítenek a padokhoz, az asszonyok pedig virágokkal, virágos ágakkal és szalagokkal, sőt kézimunkákkal, terítőkkel és kendőkkel díszítik fel ezeket.

A régi hagyományok felelevenítése ma is része a pünkösdi eseményeknek, melyek kiegészülnek koncertekkel, táncházakkal, családi programokkal. 

A pünkösdi hétvégén változatos a kínálat – vegyél részt Te is a pünkösdi eseményeken!
Programokat az Eseménynaptárunkban találsz.

Nyitókép: Pünkösdi rózsa, képforrás: pixabay.com