TATAI ESTERHÁZY-KASTÉLY

A béke szigete…

Az Öreg-tó partján álló barokk kastély, amely fénykorában császárokat, királyokat, grófokat, hadvezéreket fogadott, ma kulturális és közösségi térként, megújulva fogadja látogatóit. A korhűen berendezett szobákban izgalmas műtárgyak mesélnek a grófi Esterházy családról, az interaktív kiállítás animációs filmjei, az érintőképernyős tartalmak pedig még átélhetőbbé teszik a kastély és a család történetét.

Régi fényében láthatod a tatai Esterházy-kastélyt, amelyet 2020-ra teljes körűen felújítottak. A vár szomszédságában, az Öreg-tó mellett található épület minden részlete egy barokk időutazásra invitál: korhű enteriőrökkel, a kiállítás interaktív elemeivel, digitális tárlatvezető alkalmazással teszi átélhetővé a kastély és egykori lakóinak, az Esterházy család történetét.

A béke szigete

A család sűrűn tartózkodott itt, pihenésük és visszavonulásuk helyszíne volt, ahol békében és boldogságban élték mindennapjukat. Innen indultak a híres falkavadászatok, de tartottak itt mulatságokat, játékokat, koncerteket és színházi előadásokat is. Felállítottak itt egy udvari zenekart, lóversenypályák épültek, ahol derbiket rendeztek.

A kastélyban nem egyszer fogadtak királyi vendégeket, illetve több alkalommal fontos történelmi események zajlottak falai között: többek között itt írták alá a schönbrunni békét is. A tatai kastély tehát joggal viseli a „béke szigete” nevet.

Kastélytörténet

A kiállítás utal a család 17. századbeli felemelkedésére, amikor Esterházy (I.) Miklós köznemesi sorból az ország első emberei közé került, miután grófi rangot és nádori címet kapott. A család dicsőséges útja ezzel elindult, a tatai kastély története viszont „csak” a 18. században kezdődött, mivel a tatai-gesztesi uradalom 1727-ben került a család tulajdonába.
Galántai és fraknói gróf Esterházy (I.) József országbíró ekkor vásárolta meg, aki el is kezdte a mocsarak lecsapolását, a terület benépesítését. Később fia, Esterházy (II.) Miklós – aki diplomataként Mária Teréziát szolgálta – folytatta a munkálatokat. A fiatal Fellner Jakabot kérte fel egy impozáns barokk kastély tervének elkészítésére. A gróf korai halála miatt ez a terv nem valósulhatott meg – pedig ha megépül, hazánk legragyogóbb barokk kastélya állna itt Tatán.
Helyette a vár mellett található egykori tiszttartó kúriát bővítették kastéllyá alacsonyabb költségvetéssel. Az építtető – szintén Fellner Jakab tervei alapján – Esterházy (IV.) Ferenc volt, aki nápolyi, majd velencei követként tevékenykedett.

1769-re az épület már felépült, de az építkezés csak 1777-ben fejeződött be véglegesen.

A kétszintes, két saroktornyos rezidenciához a főúri vendégek fogadására egy kiskastélyt is emeltek, valamint kocsiszín és istállók is tartoztak az épületegyütteshez.
Későbbiekben a kastélyt többször renoválták, illetve modernizálták, de nagyobb átépítésre már nem kerül sor, vagyis eredeti formáját őrzi ma is az épület..

A kastély mellett egy angolparkot is kialakítottak 1783-tól a Cseke-tó partján, amelyben egy kiskastélyt is emeltetett. Az elkészült tatai parkban kerti mulatságokat és vízi ünnepélyeket tartottak.

1945-ben az Esterházy családnak – Esterházy (V.) Miklósnak és édesanyjának, Zichy Mária grófnőnek el kellett hagyni a kastélyt, amelyet utána kifosztottak. A gróf 24 éves korában (1948-ban) végleg elhagyta a birtokot és édesanyjával Auszráliában kezdett új életet.

Az elhagyott épületben szanatóriumot alakítottak ki, majd hosszú évtizedekig kórházként funkcionált. 1996-tól üresen állt, de az épületszerkezet és a burkolatok jelentős része megmaradtak.  A felújítási munkálatok 2018-ban kezdődtek meg, amelynek köszönhetően 2020-ra a restaurált termek berendezései és kiállításai a kastély és a család történetéről mesélnek.

Császárok, királyok, katonák a kastélyban

A család hazai és nemzetközi jelentőségét jól mutatja, hogy tatai kastélyukban számos előkelőség megfordult, valamint nemzetközi jelentőségű események helyszíne volt.

– I. Ferenc császár és magyar király udvarával együtt 1809-ben ide menekült Napóleon elöl, majd itt írta alá – az emeleti toronyszobában – az ún. schönbrunni békét. Őt Esterházy Ferenc nápolyi nagykövet fogadta.
– Gróf Esterházy (III.) Miklós kamarás szintén a tatai kastélyban fogadta Madame Royale-t, Anguolême hercegnőt, aki XVI. Lajos francia király egyetlen életben maradt lánya és XIX. Lajos francia király felesége volt.
– A szabadságharc idején Görgei Artúr a kastély falai közt tartott haditanácsot.
– Ferenc József császár és király többször is megfordult Esterházy Miklós József tatai kastélyában. Így például 1897-ben, amikor II. Vilmos német császárral nagyszabású, közös hadgyakorlatot tartott a birtokon, amelyre a szász, a román és a szerb királyokat is meghívták.
A jeles esemény előtt a világon elsőként Tata utcáin gyulladtak ki az acetilénlámpák, így pár hónappal később már kivilágított fénynél szemlélhették az uralkodók a hadgyakorlat eseményeit.
– IV. Károly volt császár és király második visszatérési kísérletének kudarca után érkezett Esterházy (VI.) Ferenc kastélyába. Az utolsó magyar királyt Zita királynéval itt tartóztatták le 1921 októberében, majd innen internálták Tihanyba, végül a madeirai száműzetésbe.

A kastély virágkora

Az igazi virágkor 1867 után következett be a kastély életében, amikor Tata a Monarchia társasági életének központjává vált. Tatát a 19. század elején – a sok itt élő művész miatt – „Magyar Weimarnak” is nevezték.
Esterházy Miklós József gróf a települést angol mintára a magyar lovassport egyik fellegvárává tette. Tréningtelepet és lóversenypályát építtetett, ahol rendszeresen derbiket rendeztek. Ezekre az eseményekre számos főúti vendég érkezett, még Bécsből is, akiknek az esti szórakoztatásáról is gondoskodott: 1889-ben felépítette a régi sörházból Fellner és Helmer cég tervei alapján a tatai kastélyszínházat. A színház zeneigazgatója Raimann Rezső zongoraművész volt. A színház belső tereit a bécsi mester, Gustav Klimt festette meg.

A színház 1913-ig állt, amikor Esterházy Ferencné, Lobkowitz Anna Berta grófnő lebontatta, ugyanis féltette a fiát, (VI.) Ferencet a bohém világtól. Zenerajongó fia mégis a művészetet választotta: zeneszerzést tanult New Yorkban, operát szerzett és szabadtéri színházat alakított Tatán az 1930-as években.

Élet a kastélyban

A család lakhelye az emeletes főépület volt, míg a vendégek az ún. „kiskastélyban” – mostani fogadóépület – szálltak meg. A kiállítás megtekintése, vagyis a kastély bejárása a főépület emeleti tereinek bejárásával kezdődik.
Az emeleten kapott helyet a vesztibül, vagyis a vendégek fogadására alkalmas előcsarnok, ahol két nagy festmény is díszíti a falakat. A kastély építéstörténetének emlékei után egy interaktív családfa segítségével az Esterházy famíliával ismerkedhetsz. Az emelet központi tere az aranyozott és zöld faburkolatú díszebédlő, amelynek falain az Esterházy ősök arcképeit láthatod. Így például a grófi címet elnyert Esterházy (I.) Miklós nádor arcképét vagy a legutolsó ábrázolt személy, Esterházy (III.) Miklós kamarás képét.

A nagy szalonban a diplomáciai pályán kitűnő Esterházyakról tudhatsz meg többet, de láthatod a békekabinetet, a schönbrunni béke aláírásának helyszínét is.

Szintén az emeleten találod az egykor 4 ezer darab kötetből álló könyvtárszobát, a császárszalont, amely Vilmos német császár hálószobája volt, valamint a grófnői magánlakosztály termeit, amelyek bemutatják a grófnő mindennapjait.

Az emeleti séta a játszószobákban fejeződik be: a kislányok egy babaházat találnak itt, amely a tatai kastély kicsinyített mása, a kisfiúk pedig egy hatalmas terepasztalt, amely tulajdonképpen a Tatán zajlott császári hadgyakorlatot mutatja be.

A földszinten volt a grófi lakosztály, amely a grófnői szobák alatt található. Megtalálták azt a lépcsőt, amelyet korábban csak a gróf és a grófnő használt – a lépcső a két lakosztályt kötötte össze egy csapóajtóval. 

A grófi lakosztálytermeiben most gardróbszoba, zeneszoba, billiárdszoba, valamint grófi írószoba látható.
A földszinti nagy szalonban a család és a kastély történetéről láthatsz kisfilmet.
A nyugati toronyszoba falainak festése, olyan mintha kerti sátorban lennél. Itt található az egykori tatai kastélyszínház, a Schlosstheater makettje.

A másik toronyszobába rendezték be a Kastélykápolnát, amelyben a több mint 200 éves, eredeti oltárszekrény áll.

A földszinti nagyszalonban (Rendezvénytér) a kastély és a család történetét bemutató filmek várnak. Különleges az előszobában látható, egy fal mögül előbukkant légbefúvásos kazán, amelynek működését animációs kisfilm szemlélteti. A teljesen elfalazott központi nagykazán érintetlen állapotban maradt meg.

Különleges tárgyak, berendezések, megoldások

– A barokk építészettől eltérően a főépület nem túl nagy, inkább otthonos. Belépve például nem egy nagy előtér fogad, hanem egy folyosó. A fogadórész ezért az emeletre került fel.
– Az első kályhák az 1770-es években készültek. Egykor minden teremben díszkályha állt, amelyet egy másik teremből fűtöttek. Később ezeket lebontották. Egy halom kályhacsempéből négy kályhát sikerült újra összerakni és restaurálni.
– A központi légbefúvásos nagykazán egy fal mögül került elő, teljesen érintetlen állapotban. Ebből kettő volt: az egyik a földszintet, a másik az emeletet fűtötte kb. 15 fokra. Így szükségessé váltak a kandallók, amelyekkel rásegítettek a fűtésre.
– Igazi ritkaság a kastélynak az a két fürdőszobája, ahol egykor a grófi gyerekek is tisztálkodtak. A ruszkicai márványburkolatú, valamint a Hollandiában készült, kék és lila színű, kézzel festett csempés fürdőszobák csodával határos módon épségben megmaradtak.

– A díszteremben lévő faburkolat és a parketták eredetiek, de sérült állapotban maradtak meg. Például a táblás parkettákra kátrányt kentek, amire a linóleumot ragasztották. A felújítás után is látható a parkettába beivódott fekete szín.
– A II. világháború után a kastélyból 22 festmény átkerült a Magyar Nemzeti Múzeumba. A képek egy része most ugyanott lóg a falon, ahol egykor. Az ősgaléria-sorozat helyreállítása is bravúrnak számított, mivel a festmények keretei elvesztek, így azokat archív fotók alapján rekonstruálták.
– Láthatod azt a mahagóni íróasztal, amelyen a napóleoni háborúkat lezáró békeszerződést aláírták.
– A grófnő szobájában áll az a bölcső, amelyben az utolsó, Tatán nevelkedő grófot, V. Miklóst édesanyja, Zichy Mária ringatott.

– A tatai grófi ág örököse ma Ausztráliában él. Francesca Esterházy Blackwell jóvoltából több mint 60 műtárgy került vissza a kastélyba. A műkincsek közül kiemelkedik a személyes levelek tárolására használt 18. századi rózsafadoboz, amely jelenleg a grófnői lakosztályt díszíti. A grófnő jóvoltából nagyon szép, címeres ezüsttárgyak is visszakerültek.
– A termekben lévő idézetek Esterházy Péter Harmonia caelestis című családregényéből származnak, amely a 17. századi kezdetektől foglalja össze a família történetét.
– A kiskastély kertjének egyedülálló dísze Schweiger Antal 1785-ben készült szökőkútszobra volt. Az egykor szökőkútként funkcionáló nőalak, amely Amphitritét ábrázolta, a második világháború után eltűnt. A kastélypark felújítása során mégis előkerült, amelyet Csák Attila szobrászművész az 1930-as évekből fennmaradt fotó alapján újrafaragott. Az enyészettől megmentett eredeti szobor ma a kiskastélyban fogad, valamint a kastély logójának is ezt választották.

– A restaurátoroknak, tervezőknek és berendezőknek nagy segítséget nyújtott az a fotósorozat, amelyet 1930-ban Kallós Oszkár készített: bizonyára a család kérésére fotózta le a szobákat – így sok részlet vált ismertté.

Tudtad?
… hogy a fogadóépület mögötti sikátorban egy hatalmas márványmedencét találtak? A 3 méter hosszú medencét egy karsztforrás táplája, amely egy csatornán keresztül átfolyik a kiskastély alatt táplálva a belső udvaron álló oroszlános kutat. Innen a kastélykert hátsó tavába, majd az Által-ér vízelvezető rendszerén keresztül a Dunába folyik. A kastélyon átáramló víztömegből jelenleg csak az udvari oroszlánoskút látható.

Látogatás gyermekekkel

A kiállítást úgy alakították ki a kiállítótérben elhelyezett, több korosztály számára készült interaktív eszközök segítségével, hogy a látnivalók a kisebb-nagyobb gyerekek számára is izgalmasak. Az emeleti játszószobákban játékok, működő terepasztal és babaházmakettek várják a kicsiket, valamint a tablókon és a digitális tárlatvezető eszközökön (Visual Guide) nekik szóló tartalmak vannak.
A kiállításhoz készültek foglalkoztató feladatlapok – amelyeket a belépőjegy mellé ingyenesen kapnak a gyermeklátogatók –, valamint családi foglalkoztató füzetek is, amelyeket az ajándékboltban lehet megvásárolni.

Régi képek – új távlatok

A Régi képek – új távlatok című időszaki kiállítást a kastély udvarán tekintheted meg a nyitvatartási időben, amely archív fotókon keresztül mutatja be a kastély egykori történetét.

Fedezd fel a műemléképület minden kincsét, töltődj fel az elegáns termek korhű berendezései között, a kastély Szalon Kávézójában pedig – amely belépőjegy nélkül is látogatható – nem érdemes kihagynod a hagyományos recept alapján készült Esterházy-tortát!

TIPP! Tata megér több napot
Tata és környéke számos látnivalót tartogat, így érdemes több napra érkezned a városba. Íme néhány tipp a tatai látnivalók közül, amiket nem érdemes kihagynod: Tatai vár (Kuny Domonkos Múzeum) ● Séta az Öreg-tó partján ● Tatai Angolpark – Kiskastély  ● Felner Jakab-kilátó ● Kálvária-domb ● Fényes Tanösvény

További információ: https://tataikastely.hu, https://www.facebook.com/Tata.Esterhazy.kastely, https://nof.hu/hu/varak-kastelyok/tataesterhazy-kastely

Nyitókép képforrás: