Látnivaló,  MOZDULJ KI!,  Szabadidő

Szurdoktúra a SZAKADÁS-ÁROKBAN

2021. március 31.

Tar községtől nem messze, a Csevice-völgy egyik oldalágában találod hazánk egyik leglátványosabb szurdokát, a Szakadás-árkot, melyet a víz pusztító tevékenysége hozott létre. Az árokban nem vezet túraútvonal, de szabadon látogatható – izgalomban és látványban garantáltan nem lesz hiány!

A 21-es út mellett, a Mátra és a Cserhát találkozásánál találod az Árpád-kori Tar községet, mely számos épített és természeti értékeket tartogat. Találsz itt egy Európában is egyedülálló templomot, ahogy Pokoljáró Tar Lőrinc várkastélyromját, de a község határában áll hazánk legnagyobb buddhista temploma is. A környező hegyek-völgyek számos természeti látnivalót is rejtenek, melyek közül egy kevésbé felkapott, ám hazánk egyik legszebb szurdokát, a Szakadás-árok bejárását javasoljuk.

Túra a Szakadás-árokhoz

A Tar község határától induló hangulatos túraútvonal (Mária-út, Kék+) a Csevice-patak mellett halad. Egy gázlón áthaladva érinti az egykori kőbányát, amelynek düledezett kiszolgáló épülete még mindig áll. Út közben érdekes sziklaformációk is megjelennek, melyek hangulatossá teszik a túrát.

  • Elhagyott kőbánya
  • Csevice-patak
  • Érdekes sziklatömb

Egy kis pihenőre csábít Felső-Csevice, ahol az asztal és a padok mellett egy forrás is csordogál.

Felső-Csevice pihenő, mellette a Csevice-forrás

Vizét meg is kóstolhatod, mely buborékos, s magas a vastartalma, ahogy a vöröses elszíneződés a köveken ezt jelzi is. Az itt található információs tábla a Csevice-forrásokról szól, melyből megtudhatod, hogy a csevice szó szlovák eredetű, s ezen a vidéken így hívják ezt a szénsavas, kén-hidrogénes vizet, ami Erdélyben borvízként ismert.

TIPP! Kitérő egy kilátóponthoz

A tábla mögött egy ösvény vezet fel egy kilátóponthoz, ahonnan gyönyörű kilátás tárul eléd. Megéri megtenni ezt a kis kitérőt, s megmászni a kaptatós Sziklás oldalt, mert a látvány lenyűgöző a környező dombokra, távolban akár a Cserhátra, illetve a Mátra vonulataira.

  • Kaptató a kilátóponthoz
  • Lenyűgöző panoráma
  • Sziklás oldal

A vadregényes Szakadás-árok

A forrás után 500 méterre balra kell letérned a Mária-útról (és Kék kereszt) egy erdészeti ösvényre. Semmilyen tábla vagy jelzés nem mutatja, hogy a közelben található az ország egyik legizgalmasabb szurdoka.
Az árokhoz érve, érdemes előszőr a felső peremén található ösvényen haladni, ahonnan több pontról jó rálátás nyílik a szurdok mélyébe, majd fentről lefelé megtenni az utat az árokban, de természetesen fordítva is jól járható.

A patakmeder a kőzetekbe bevágódva halad. A barátságosnak induló falak idővel méretessé válnak.

A szurdok hossza alig 1000 méter, a falak néhol a 20 méter magasságot is elérik, s van, ahol a szélessége 1 méterre szűkül. Sok helyen vízben kell haladni vagy köveken és faágakon egyensúlyozni, bedőlt fák alatt bújkálni.

Több víz esetében kisebb vízesések, mélyebb gödrökben tavacskák alakulnak ki a mohás sziklák és a hatalmas kövek között. A mederben haladva különféle alakú és méretű mélyedésekre, formákra is figyelmes lehetsz, amelyeket a hordalékot szállító víz eróziós munkája alakított ki.

A vadregényes szurdok látványa lenyűgöző.
Vigyázz Te is arra, hogy az érintetlensége sokáig megmaradjon!

TIPP! Tuzson Arborétum Fenyvespusztán

A Szakadás-árokból visszaérve a Mária-út (és a Kék kereszt) jelzésű útra, kb. 2 kilométerre találod az arborétumot Fenyvespusztán, amelyet Tuzson János botanikusról neveztek el. Kísérleti céllal fás növényeket telepített, elsősorban távoli országokból beszerzett örökzöldeket. Említésre méltó a luc- és vörösfenyő mellett az erdei fenyő, az oregoni hamisciprus, a vöröstölgy, a jegenyefenyő, a balzsamfenyő, a Colorado-fenyő, a szürke duglászfenyő és a japán juhar. A szabadon látogatható gyűjtemény egyik legértékesebb példánya egy 1960 körül ültetett hatalmas atlaszcédrus. Foglalkozott még gyógynövények nemesítésével és rózsatövek szaporításával is.

  • A Tuzsony Arborétum bejárata
  • Fenyvespusztai erdei iskola

Az arborétum közelsége fontos szerepet játszik az itt felépült Fenyvespusztai Erdészeti Erdei Iskola programjában is.
Az arborétumot Tar község határától 4,7 km távolságra találod a Szalajka-patak mellett.
További információ: https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/tuzson-arboretum-fenyvespuszta

NE HAGYD KI!
Tar nevezetességei

Szent Mihály római katolikus templom
Az európai viszonylatban is ritkaságnak számító háromkaréjos műemléktemplom fehérre meszelt falaival igazi ékköve a tájnak. A tari dombon álló, kőfallal körülkerített, Árpád-kori Szent Mihály-templomon több évszázad építészeti stíluselemeit figyelheted meg. A templom legrégibb része a 13. században épült román stílusban, majd a következő századokban megjelentek a gótikus kibővítések. A török időkben védelmi szempontból fallal vették körül, melyekben lőrések voltak.

  • A fallal körbevett Szent Mihály-templom
  • A háromkaréjos műemléktemplom

Később az addig torony nélküli templomhoz egy tornyot építettek már barokk stílusban, majd az 1840-es évek körül klasszicista stílusú elemekkel bővült. A templom 13. és 18. század között született faliképei a középkori Magyarország egyedülálló örökségei, a templomi falfestészet jelentős művészettörténeti emlékei.
A templom látogatásához előzetes egyeztetés szükséges.

Tar Lőrinc udvarháza (várkastélyrom)
Tar Lőrincet bátor cselekedete emelte az ország zászlósurai közé, amikor egymaga szállt szembe a Zsigmond királyt letartóztató bárókkal. Hűségét a király pohárnokmesteri tisztséggel jutalmazta, később Hont és a Nógrád főispánjának nevezte ki, de a királyné szolgálatában is állt, mint pohárnok- és asztalnokmester, valamint fősáfár. Művelt, tollforgató, több nyelvet beszélő, világlátott ember volt, aki Európa több zarándokhelyét is felkereste. Járt Írországban is, ahol megjárta Szent Patrik purgatóriumát, azt a kéngőzös barlangot, melyet a középkori zarándokok a pokol bejáratának tekintettek. (Később ezért kapta a „Pokoljáró” elnevezést.) Az itt szerzett élményeiről és látomásairól beszámolt a dublini királyi jegyző előtt, aki írásba foglalta azokat.

  • Tar Lőrinc udvarházának megmaradt fala
  • Kilátás Tar Lőrinc udvarházának romjaitól

A várkastélyrom szabadon látogatható, melynek falai közül jelenleg egy 13 méter magas, 1-1,5 méter széles fal áll csak. A többi rész feltehetően a török hódoltság idejében pusztulhatott el.
Érdemes felsétálnod a fal mellé, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az előtte álló Szent Mihály-templomra, valamint a településre.

Sztúpa Tar határában
A község határában találod a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség centrumát, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkot (Buddha Park), ahol az egyedi Békesztúpa felkeresése mellett érdemes a világjáró Kőrösi Csoma Sándor emlékszobáját is megnézned. Az erdélyi világjáró maga is kutatója és gyakorlója volt a keleti vallásnak.
A Békesztúpa és Múzeumot a világvallások képviselőinek áldása mellett is felszentelte azzal a céllal, hogy megteremtse és megszilárdítsa a világ minden lénye számára a békét, a boldogságot és a jólétet.

  • Békesztúpa
  • Kilátás a buddhista templomból

Az emlékpark területén felépült a Szabadító Buddha Anya Templom is, mely hazánk legnagyobb buddhista temploma. Az épület az ősi hun templomok építészeti stílusát követi, melyet Tibetben és Mongóliában őriznek mind a mai napig. Az emlékparkban található Tara Kávézó és Ajándékboltban különleges keleti dolgokat, többek között dharmához kapcsolódó tárgyakat, indiai ruhákat, buddhista könyveket, ajurvédikus gyógykészítményeket, teákat, ékszereket és kristályokat vagy italokat találsz. 
További információ: https://buddha-tar.hu/kapcsolat/kozpontjaink/buddha-park-tar

Az alig egy kilométer hosszú Szakadás-árok bejárása egy-két órát vesz igénybe – attól függően mennyire járható –, de a közvetlen közelében lévő látnivalók felkutatásával, egy piknik beiktatásával
teljes napot érdemes a túrára szánnod.
A kalandos útvonal, a gyönyörű panoráma, az érdekes látnivalók, a friss levegő igazi feltöltődés – a mostani helyzetben különösen!

Nyitókép: Szakadás-árok, képforrás: Fesztiválok.info

Oszd meg másokkal is az eseményt!