Az egyedülálló RÁDAY-KASTÉLY PÉCELEN
Írók, költők, tudósok és művészek is szívesen megfordultak a Ráday család birtokán, ahol a barokk kastély falai között páratlan gyűjtemények, díszes könyvtárterem, egyedülálló fekete-fehér freskók, különleges szobák és egy művészpártoló család fogadta őket. A főváros határában, a Gödöllői-dombság lábánál található Pécelt évszázadokkal ezelőtt a Ráday család tette Magyarország egyik kiemelkedő kulturális központjává a 18. században.
A gödöllői kastély „kistestvére”
A napjainkban látható épület elődjét, amely egy kisebb méretű kúria volt, a régi református középnemes családból származó Ráday Pál (1677–1733) építtette 1722-ben. A több nyelvet beszélő Ráday Pál fontos szerepet töltött be a politikában: II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, majd a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja volt, aki felesége, Kajali Klára hozományaként tett szert a péceli birtokra.
Mányoki ádám festménye
A kúriát fia, Ráday Gedeon (1713–1792) bővítette tovább 1755-től barokk stílusban, és tette a fiatal írók, költők, művészek kedvelt találkozóhelyévé. Ráday Gedeon már fiatal korában elhatározta, hogy életét a nemzeti művelődésnek áldozza. Külföldi tanulmányai után itthon fejlesztette tovább műveltségét, s egy híres könyvtárat hozott létre, melyet tervszerűen gyarapított. Felvásárolt régi magyar könyveket, képeket, nyomtatványokat, kéziratokat, valamint érméket is. A mintegy tizenkétezer kötetet számláló gyűjteményben a klasszikus alapművek mellett a különböző tudományterületek legfontosabb köteteit is beszerezte, segítve ezzel a fiatal tudósokat, írókat, művészeket, akik gyakran időztek itt a kastélyban. Megfordult itt számos híresség, például Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Szemere Bertalan és Kölcsey Ferenc is. Kereste és gyűjtötte a régi magyar könyveket Erdélytől Pozsonyig, a magyar tudósok képeiből pedig történelmi arcképcsarnokot gyűjtött. Komoly kollekciója volt képekből és érmékből is, ám ezek nem maradtak meg.
A teljes kastély 1770-ben készült el, melynek átalakítását a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András és fia vezényelte le. Így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban megtalálhatók a gödöllői stílusjegyek. A termek, berendezések, falfestmények kialakításánál neves szakemberek dolgoztak. Az épület termeit díszítő freskók különlegesek, amelyek nagy részét Scherwitz Mátyás készítette 1766 és 1771 között.
A díszes könyvtárterem
A könyvtárterem méltó helye volt az értékes könyvgyűjteménynek. Mennyezetét négy tardosi vörösmárvány oszlop tartja és osztja kilenc részre. A falakon különböző tudományokhoz kapcsolódó, görög-római mitológiai alakokat ábrázoló freskók láthatók. A képek szélén kis puttók ülnek, kezükben pedig jelképesen a Ráday-könyvgyűjtemény egy-egy darabját tartják.
A sarokban álló cserépkályhát is különleges, hiszen egy alakot formáz, mely Mózest ábrázolja.
Faliképek rézmetszettből a díszteremben
A kastély igazi kuriózuma az emeleten található díszterem, melynek egyedülálló falképei Ráday Gedeon elképzeléseit tükrözik. Mintául Bernard Picart és Philipp von Gunst rézmetszetei szolgáltak, azoknak felnagyított változatai. Ráday Gedeon saját gyűjteményének egyik könyvéből választotta ki ezeket a képeket.
A mitológiai témájú, fekete-fehér freskók Ovidius átváltozásait 15 erkölcsös intelmét ábrázolják, melyhez Ráday Gedeon írt tanulságos feliratokat.
A díszterem különleges faliképei egyedülállók hazánkban, sehol másol nem látható hasonló.
A mennyezetet egy Phaeton kép díszítette, amely az 1825-ös tűzvészkor leszakadt, s ezt már nem került helyreállításra.
Különleges termek
A kastélyban volt egy királyi hálószoba, amely arról kapta a nevét, hogy falain a Habsburgok 34 arcképe függött. Ezekből a képekből nem maradt ránk egy sem. A falképek azonban megmaradtak: a boltozaton a győzelem istennője, Viktória látható, alatta monokróm színezésű csata és éremképek, középen pedig II. József és Mária Terézia társuralkodói érme látható. Érdekesség, hogy II. József király maga is járt a Ráday-kastélyban.
A királyi szalonnak – más néven biliárdszobának – nevezett sarokszoba dekorációja szintén izgalmas: az építészet, a festészet és szobrászat, és az orvostudomány allegóriái láthatóak rajta. A freskók a tűzvészben és a kastély kórházzá átalakítása közben szinte teljesen elpusztultak.
A Herkules-szobának nevezett vendégszobának a falain Herkules életének tizenkét jelenetét festették meg. A szobának nevezetes vendégei voltak: Kazinczy Ferenc rendszeresen lakott benne, de itt talált menedéket a később Laborfalvi Róza néven híressé vált színésznő is, aki 1848-ban házasságot kötött Jókai Mórral. Szerény menyegzőjüket és mézesheteiket Ráday (IV.) Gedeon (1806–1873) jóvoltából – aki a Nemzeti Színház igazgatójaként vonult be a magyar történelembe – szintén a péceli kastélyban tartották.
A kastély különlegessége az alagsorban található, korabeli eszközökkel berendezett barokk konyha is.
Kastélykert
A kastélyhoz egykor igényes barokk díszkert tartozott, amely a 19. század folyamán angolkertté alakították át. A kert mai képe az 1960-as évek emlékét őrzi, amely a kastélyban működő kórház betegeinek gyógyulását szolgálta.
A kastély hanyatlása
A kastélyt 1825-ben egy súlyos tűzvész rongálta meg. A kupola beszakadt, a díszterem festményeinek egy része megsemmisült és a képgyűjtemény is elpusztult.
Mivel anyagi gondok jelentkeztek a családnál, a mintegy 12 ezer kötetből álló könyvtárat a berendezéssel együtt kénytelenek voltak eladni. Végrendelet alapján a könyvtárat nem lehetett megbontani, azt csak egészében lehetett értékesíteni. 1861-ben a Duna-melléki Református Egyházkerület vásárolta meg, s épségben, védett gyűjteményként a mai Ráday utcában őrzik, ami később erről a gyűjteményről kapta a nevét. (Ráday-gyűjtemény, IX. ker., Budapest, Ráday u. 28.)
A súlyos anyagi gondokon ez sem segített, így 1872-ben elárverezték a birtokot, amely ekkor került a Kelecsényi család kezébe. Ám ők nem foglalkoztak az épülettel, a berendezés, a kép- és érmegyűjtemény eltűnt. Kelecsényi Izabella 1945-ben bekövetkezett haláláig a kastélyban élt.
Az épületet a 20. század elejéig nem használták. A II. világháború végén már rossz állapotban volt, melyet az 1950-es években államosítottak, majd felújítás után 1998-ig a MÁV-kórház részlege működött benne.
A kórház kiköltözése után az épület a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésébe került, és megkezdődött az épület védelme, rekonstrukciója, miközben látogatókat is fogad.
A kastély jelenleg múzeumi kiállítóhely
A különleges freskókkal díszített kastély 250 évvel ezelőtt tudósok, írók találkozóhelye volt, jelenleg múzeumi kiállítóhely. A kastélyban A könyvtártól a konyháig – képek a Ráday család mindennapjaiból című állandó kiállítás tekinthető meg vezetéssel,de zenei és kulturális rendezvények, képzőművészeti kiállítások és tudományos konferenciák, filmforgatások és esküvők helyszínéül is szolgál. A kastély felújítás előtt áll, zajlik a kastély feltárása és helyreállítása, így a csodálatos freskók mellett jól láthatók azok a beavatkozások, amiket például a kórház kialakításánál végeztek.
Fedezd fel Te is az egykori kiemelkedő tudományos-kulturális élettől zajos barokk gyöngyszemet,
a péceli Ráday-kastélyt!
A Ráday család tagjai művészetpártoló, alkotó tevékenységük révén kiemelkedtek koruk nemességéből. Ráday Gedeon egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi és művészeti élet felkarolásával és népszerűsítésével foglalkozott. Idősebb korában is nagy lelkesedéssel állt az ifjú nemzedék – Kazinczy, Batsányi és a többiek – rendelkezésére. Puritán életet élt, amelyen az sem változtatott, hogy élete végén neki és fiának bárói és grófi címet adományoztak.
Az épület nemcsak a 18. századi nemesi rezidenciák egyedi gyöngyszeme, hanem – gazdag irodalomtörténeti vonatkozásai miatt – szellemi kulturális örökségünknek is különleges emlékhelye.
Forrás: https://pecel.hu/varosunk/a-raday-kastely, https://nof.hu/hu/varak-kastelyok/varak/pecel/
További információ: https://www.facebook.com/radaykastely.hivatalos
Nyitókép: Ráday-kastély, Pécel, képforrás: Fesztiválok.info
