Naszály fesztivalok.info
Dunakanyar,  MOZDULJ KI!,  NE HAGYD KI!

NASZÁLY – a megsebzett hegy csodái

A Dunakanyar Vác felöli kapujában sasbércként magasodik a 652 méter magas Naszály, amelynek egy részét a mészkőbányászat következtében elhordták – így a hatalmas „tájseb” miatt könnyen felismerhető. A látvány egyszerre nyomasztó és félelmetes, szép és izgalmas. Az ipari tevékenység ellenére a hegy számos élményt és természeti csodát tartogat, amely felfedezésre hívogat. Ha még nem jártál ezen a helyen, a hosszabb és rövidebb túrák – többek között az Országos Kéktúra útvonalasegítségével izgalmas élményekben lehet részed.

A Naszályt meredek csúcsát több oldalról is megközelítheted: indulhatsz Kosdról, az egykori bányászfaluból, Katalinpuszta felől a csodás Gyadai-réten át, de kezdheted a túrát Vác felől, a Gombás pihenőből. Mi az utóbbit ajánljuk most, elsőre egy rövidebb körtúrát, amely útvonal érinti a Látó-hegyen álló Szent Margit-keresztet, a Naszály csúcsán álló kilátót, kitérhetsz a Násznép-barlanghoz vagy a Nagybánya-kőként nevezett bányához.

A félig elhordott hegy

A Naszály Vác felett, mintegy 6-8 km-es távolságra található, a sasbérceknek nevezett, környezetükből meredeken kiemelkedő hegyek egyik legszebb hazai példája. Természetföldrajzi értelemben a Cserháthoz sorolják, bár földtani felépítése miatt önálló szerkezeti egység, az úgynevezett Duna-balparti rögök legmagasabb és egyben legismertebb hegye. Legmagasabb pontjai – fő csúcsa (652 méter), Szarvas-hegy (562 méter) és a Látó-hegy (534 méter) – jóval magasabbak a Dunakanyar egyéb kilátópontjainál.

Naszály fesztivalok.info
Sejcei kőbánya
képforrás: Fesztiválok.info

Sejcei kőbánya
A Naszály története összefonódott a bányászattal, hiszen a hegy tömegét adó mészkövet, dolomitot és homokkövet már a 17. század óta bányászták itt. A ma is működő hatalmas, többszintű sejcei kőbánya 1963-ban jött létre, amelyben még több mint 100 évre elegendő kitermelhető nyersanyag található. Mellette működik egy kisebb, 45 hektáros agyagbánya is. A mészkövet hol fúrásokkal, hol robbantásokkal fejtik ki a hegyből, majd az összetört nyersanyagot 3 kilométer hosszú szállítószalagon juttatják el a váci cementgyárba.

A Naszály számos természeti csodát tartogat: vízmosásban nyíló barlangokat, üregeket, különleges sziklaformációkat, kis bányát vagy csodálatos kilátópontokat, ahonnan a panoráma mindenért kárpótol. A Naszályt érinti az Országos Kéktúra útvonala is.

Naszály fesztivalok.info
Csodás panoráma a Látó-hegyről
fotó: Krima Attila

Látnivalók a túra során

Szent Margit-kereszt a Látó-hegyen
A Látó-hegy (534 m), a Naszály tömbjének egy nagyobb, kopár kiszögellése. Nevét onnan kapta, hogy az innen elénk táruló, lenyűgöző kilátás még a Naszály csúcsáról (652 méter) élvezhető panorámát is felülmúlja.
A Vác–Kisgombás felölikiindulóponttól egy igen meredek kaptatón lehet feljutni a Látó-hegy csúcsára, amelynek sziklaszirt peremén egy Szent Margitról elnevezett keresztet állítottak. Az itt eléd táruló panoráma valóban lenyűgöző: csodásan ráláthatsz a hegy alatt fekvő Vácra, a szemközti Budai- és Visegrádi-hegységre, valamint a Dunakanyar hegycsúcsaira.Nem csoda, hogy a rendkívül meredek hegy kedvenc terepe a siklóernyősöknek is.

kereszt fesztivalok.info
Szent Margit-kereszt, Látó-hegy
képforrás: Tourinform Vác

Kilátó a geodéziai mérőtoronyban
A Naszály 652 méteres csúcsán áll az egykori geodéziai mérőtorony, amely ma kilátóként funkcionál. A vasbetonból épült földmérő háromszintes, látványa nem a legszebb, a tetejére vaslétrán tudsz feljutni, ami eléggé veszélyes, a kilátás pedig csak részben körpanoráma.

Násznép-barlang – az egyik legnépszerűbb turistacélpont
A Naszály barlangjai közül a leghíresebb és a legnépszerűbb a Násznép-barlang, amelynek a bejáratát egy függőleges sziklafalban találod. A barlang teljes hossza 225 méter, mellyel a Naszály-hegy harmadik leghosszabb barlangja. Termeit már az ősidőktől fogva használta az ember, amit az itt feltárt régészeti leletek is bizonyítanak. A megkülönböztetetten védett barlang első – kisebb – részét szabadon felfedezheted, de ne lepődj meg, ha találkozol denevérekkel, hiszen a téli időszakban szívesen tartózkodnak az üregekben!  

A Násznép-lyukaként is emlegetett barlang elnevezéséhez több monda is kötődik: az egyik úgy tartja, hogy a törökök elől menekült ide egy násznép, akik itt tartották meg az ünnepi lakomát. A másik szerint egy szegény jobbágyfiú és a közeli várúr lányának a titkos esküvője után, a várúr haragja elől menekült ide a násznép, s itt várták meg, amíg a lány apja elfogadta a titokban kötött házasságot. De kerestek itt kincseket is, amiket a haramiák rejtettek ide.  

Nagybánya-kő
Az elhagyott bányát már kezdi visszahódítani ugyan a természet, de meredek sziklafala messziről még jól kivehető. Az egykor püspöki erőterületen található bányát 1680-ban nyitották meg, s kezdték kitermelni az úgynevezett Hárs-hegyi homokkövet, amit építő és díszítőkőként használtak a környékbeli településen. Többek között Vác későbarokk építészeti remekei is ebből a sárgásbarna-vöröses homokkőből készültek, hiszen jó faragható, de mégis ellenálló.

Naszály fesztivalok.info
Nagybánya-kőelhagyott bánya
képforrás: Fesztiválok.info

Az itt fejtett Hárs-hegyi homokkő mintegy 30 millió évvel ezelőtt keletkezett. A sárgásszürke, sárgásbarna, helyenként vöröses színű homokkő feltűnő jellegzetessége, hogy nagy számban találunk benne szürkés és fehéres kvarcszemcséket. Ezeknek a szemcséknek az átmérője általában pár milliméter, de láthatunk a kőzetben több centis kavicsokat is. Az üledékes kőzet keletkezéséről az információs tábla segítségével tudhatsz meg többet.

TIPP!

A Naszály és környéke még bőven tartogat felfedeznivalót, amiért érdemes újból ellátogatnod a hegyhez.

Ilyen például a kosdi bányász-szerencsétlenség emlékére épített, kopjafákkal szegélyezett emlékmű. 1931-ben az egykori kosdi szénbányában robbanás következtében többen meghaltak – az Ő tiszteletükre épül az emlékmű. A katasztrófa egyben a bánya bezárását is jelentette.

Nem érdemes kihagynod a Pádimenton-kőfejtőt sem, ahol a „naszályi márványt” bányászták. Ez egy pados elválású, tömött szerkezetű, illetve fényesen kopó mészkő, amelyet 1859-től bányásztak itt. A kőből járdalapot, kockakövet készítettek a kőfaragók, feltehetően innen ered a kőfejtő elnevezése: padimentum/pádimentum, vagyis padló.

További információ: http://turizmusvac.hu

Nyitókép: Naszály, Látó-hegy, fotó: Krima Attila

Oszd meg másokkal is az eseményt!