Ahol a kövek mesélnek… – KŐFEJTŐ ÉS VÁRROM SÁMSONHÁZÁN

A Sámsonházán található kőbánya ma már Európa-hírű geológiai bemutatóhely a Vár-hegy lábánál, ahol jól tanulmányozhatók egy sekélytengeri környezetben működő vulkáni kitörés termékei. Az egykori kőfejtő a 21-es főút felől, Sámsonháza irányába letérve, a település végén található. A Vár-hegy tetején álló Fejérkő vár romjaitól pedig a csodás panorámát élvezheted.

A Nógrád megyei Sámsonháza nagyrészt szlovákok lakta település a Mátra és Cserhát találkozásánál, a Kis-Zagyva völgyében, dombok közé szorultan, melyet a Kék-túra útvonala is érint.

Az egykori kőfejtő – csodás sziklák, különleges rétegsorok

Közvetlenül Sámsonháza határában, a Vár-hegy oldalában találod azt a csodás sziklafalat, amely az egykori kőbányaudvarban, különböző színekben pompázva jól mutatja a kb. 16 millió évvel ezelőtt elkezdődő és 4-5 millió évig tartó vulkáni működés eredményét. Az itt található andezitet jó hasadása és nagy szilárdsága miatt már a középkorban is felhasználták, melyet a Vár-hegy csúcsán található Fejérkő vár falmaradványai is tanúsítanak. A bányában található kőzetet az 1970-es évekig fejtették, s az útépítéseknél használták fel.

Az egykor kőbányát kényelmesen megközelítheted autóval is, ahol a bányaudvar előtt parkolni is tudsz. Már első ránézésre lenyűgöző a különböző színben – barna, homok, rozsa, narancs – mutatkozó rétegek látványa, amelyet fokoz a rétegek 20-25 fokos dőlésszöge.

Ez a terület – a 299 m magas Vár-hegy és a hozzá délről kapcsolódó 269 m magas csúcs, amiben a kőbánya is található – a Cserhát hegység egyik leglátványosabb földtani részlete. Gyakorlatilag kis területen belül igen jól tanulmányozhatók egy sekélytengeri környezetben működő vulkáni kitörés termékei, lávafolyásai és az erre települő, igen sok tengeri faunát tartalmazó üledékes réteg. Jól megfigyelheted a legalul található, 16-17 millió éves vulkáni működés szórt, fehéres színű dácittufa anyagát, majd a sötétebb színű andezit lávakőzet és a vulkáni törmelékes kőzetek váltakozását, amit befed a 14-15 millió éves sekélytengeri, fehér színű mészkőréteg. A rétegek 20-25 fokos dőlését szerkezeti (tektonikai) kibillenéssel magyarázzák. Alaposabb tanulmányozás után érdekes képződményeket, úgynevezett hólyagüregeket vehetsz észre az alsó lávafolyamban, amelyek nemcsak apró, pár centisek lehetnek, hanem akár méteresek is. Ezek a látványos formák akkor jöttek létre, amikor a nedves környezet és a forró andezitláva érintkezett egymással és a keletkező gőz a kőzetbe hatolva gázhólyagokat alkotott.

A kőfejtőből a hegyoldalba vezető tanösvényen több tábla ismerteti az egykori vulkáni tevékenységet.

Kapaszkodj fel a szemközti Csűd-hegyre is!

A geológiai bemutatóhellyé vált kőbánya látványát érdemes a bányaudvarral szemközti Csűd-hegy oldalából is megcsodálnod. Egy panorámás kilátópontot alakítottak itt ki, ahová a Kis-Zagyván fahídon átkelve, meredek, lépcsővel és korláttal ellátott ösvényen juthatsz fel. De megéri felkapaszkodni, mert remek fotókat készíthetsz a kőfejtő színes és rétegzett sziklafalairól.

A Csűd-hegy meghatározó tájképi eleme a Kis-Zagyva völgyének: 368 méteres magassága ellenére is hegyként magasodik a falu fölé. Messziről egy füves domboldalt láthatsz erdőfoltokkal, elszórt fákkal, valamint egyenes vonalakban futó cserjés sávokkal. Utóbbiak a hajdani szőlőművelés során a parcellákból kihordott kövekből álló sáncokat jelzik. Ezek emlékei annak, hogy a domboldalban egykor szőlőművelést végeztek.
A Vár-hegyhez hasonlatosan a Csűd-hegy értékeit is a kőfejtés hozta a felszínre. A feltárásban 14-15 millió éve keletkezett mészkőpadot láthatsz, amit a sekélytengeri körülmények hoztak létre.

Fejérkő vára – ma már csak várrom

A kék romjelzést követve – de a kőbányától kiindulva akár egy körtúrával is – érdemes felkapaszkodnod a Vár-hegy tetején található Fejérkő várához. A középkorban elpusztult vár falmaradványai vadregényes környezetben bújnak meg, ahonnan csodás kilátás nyílik a környékre.

A vár történetéről írott források alig maradtak, így keveset tudunk róla. A régészeti feltárások alapján a vár helyén korábban egy fából készült erődítmény állhatott. A kővár építtetője feltehetően az a Sámson nevű főúr lehetett, akiről a vár alatti falu a nevét kapta. A 15. század elején már csak várhelyként említik Fehérkő várát, amelynek neve a helyben bányászott, fehér, a környező vulkáni hegységben ritkának számító kőanyagból eredeztethető.
Fejérkő kettős védelmi övvel épült fel, formája, mérete, alaprajza nagyban hasonlíthatott Hollókő ma is nagyrészt álló várához. Néhány évtizeddel felépítése után (valamikor a 14. század közepe előtt) azonban ismeretlen körülmények között elpusztult tűzvészben. A 15. század közepén a Felvidék jelentős részét elfoglaló husziták Fejérkő várát is megszállták, amit a régészeti leletek is igazolnak, de ekkor a vár már romos állapotban volt.

Északi oldalán egy legalább háromszintes épületszárny húzódott, amelynek északi falmaradványa viszonylag magasan áll, míg a déli erősen lepusztult. Ez utóbbiban ablaknyílás látszik. A várudvar az épülettől délre húzódott, a nyugati oldal falszorosában pedig ma is megfigyelheted a kör alaprajzú ciszternát.

TIPP! Buda-hegyi tanösvény

Megközelítése: a Vár-hegyi kőfejtő földtani bemutatóhelyről kb. 15-20 perces sétával.A nyolc állomást érintő útvonal érdekessége, hogy bejárásával egy 16-17 millió éve kezdődött, mintegy 5 millió évig tartó, földtörténeti szempontból mozgalmas időszak ismerhető meg.

További információ:  http://www.samsonhaza.hu, http://bnpi.hu

Nyitókép: Kőfejtő, Sámsonháza, képforrás: Fesztiválok.info