KARANCS KILÁTÓ a „Palóc Olimposz” tetején

Nógrád megye északi peremén, az országhatáron, a Karancs-Medves hegyvidék legmagasabb, azonos nevű csúcsán (727 m) találod a Karancs kilátót, melyről az ország egyik legszebb körpanorámája tárul eléd.

A Karancs hegység Nógrád megyében található a magyar-szlovák határon. Hármas tagoltságával környezete fölé emelkedik. Erdővel borított csúcsa – mely szintén a Karancs nevet viseli – gyakran van felhőben, ködben, ezért a „legnagyobb palóc”, Mikszáth Kálmán után gyakran nevezik „Palóc Olimposznak” is.

Tudtad?
…hogy a Karancs hármas tagozódása egy fekvő elefántra hasonlít? Az elefánt háta a Karancs, a feje a Kápolna-hegy, az ormánya pedig a Kupán-hegy.

Megmászása több településről – például Salgótarjánból, Karancsaljáról vagy Somoskőújfaluból – is lehetséges 400-500 méternyi szintemelkedés leküzdésével. A tetején álló kilátóhoz meredek, embert próbáló kapaszkodók vezetnek fel, de megéri a fáradságot, mert a kilátóból csodálatos körpanoráma tárul eléd. A kilátó körtúrával is elérhető.

Javasolt útvonal a kilátóhoz

Somoskőújfalu a vasútállomásától a sárga és piros jelzést követve hagyhatod el a települést, és kezdheted meg a kapaszkodást. Kb. 1 km múlva éred el a magyar-szlovák határ vonalát, melyet a felbukkanó határkövek jeleznek.

A Kis-Karancs (662 m) után a Karancs-tetőnél újabb meredek kaptató következik (P∆), amely felvisz a Karancs legtetejére: először egy adótoronyhoz, majd pár lépésnyire a kilátóhoz.

Kilátó a Karancs tetején

A kilátó 22 méter magas, három szintből áll. Fapallós emeleteit meredek lépcsők kötik össze. Fémszerkezetes toronyból, a fák koronája fölött felfedezheted Salgóvár és Somoskővár romjait, a Mátra, a Bükk, a Börzsöny és az egykori magyar Felvidék legszebb hegyeinek ormait, s tiszta időben a Magas-Tátra is látszik.

A Karancs tetején már a 20. század elején is épült egy faszerkezetű építmény, melyet 1966-ban lecseréltek a jelenlegi acélszerkezetűre. Legutóbbi felújítása 2001-ben volt.

Margit-kápolna

A kilátóból kellemes útvonalon (Z+, S∆) juthatsz le a Karancs-nyeregbe (645m), majd egy kis emelkedő leküzdésével a Kápolna-hegyen (687 m) található Margit kápolnához.

A Szent Margit tiszteletére emelt épület történetéről megoszlanak a vélemények. A monda szerint az Árpád-kori kápolna a tatárok elől menekülő IV. Béla nevéhez köthető, aki itt pihent meg üldözői elől, s később hálából emeltetett itt templomot.
A félig nyitott kápolna előtt kis harangtorony található, valamint a fák közt egy trianoni emlékmű.
A szent helyet a kirándulók mellett zarándokok látogatják, aktív hitélet helyszíne.

Források

A nyeregből lefelé, a P∆ útvonalán először egy kis esőbeállót, majd a szurdokszerű völgyben két forrást is találsz. Egyik a magyar Margit-forrás. Az „eredeti” Margit-forrás az egykori határmeghúzás következtében az országhatáron túlra esik. De a magyarok is szerettek volna maguknak egy azonos nevű kutat, ezért Margitról nevezték el azt. Itt víz már nem folyik, de a lentebb található Elemér-forrásnál (Tőke-kút) igen. A felhagyott karancsi kőfejtő kiszolgáló épületei is ebből a forrásból táplálkoztak egykor.

Kőfejtő

Az útvonalról érdemes kitérőt tenni az egykori kőbányához – Farkaslyuk-kőbánya –, mely a hetvenes években működött. A lerobbantott, meredek sziklafalak jólmutatják a hegy geológiai szerkezetét.

A bánya maradványai mellett leereszkedve, a Kercseg-laposnál irányt válva, a sárga kereszt erdőkön, mezőkön áthaladó ösvénye bevezet Somoskőújfalu első házaihoz.

TIPP! Somoskői várrom
Somoskőújfalu a Karancs és a Medves közti szűk völgyben fekszik, ahol a település fölé magasodó Árpád-kori várromot is érdemes megcsodálni. Az egykori magyar vár és a bazaltorgona ma már szlovák területen található, s látogatható.

További információ: https://karancs-medves.info

Nyitókép: Kilátás a Karancs kilátóról, képforrás: Fesztiválok.info