Időutazás az EDELÉNYI KASTÉLYSZIGETBEN

Miskolctól 25 km-re északra található hazánk egyik legnagyobb kastélya, a kora barokk építészet kiemelkedő emléke, mely egykor a Rákócziak birtoka volt. A meseszépen felújított kastélyban az ország legnagyobb, összefüggő rokokó falfestmény-sorozata található, mely Közép-Európában is egyedülálló.  A 3D-s kisjátékfilmen keresztül megismerheted az edelényi kastély és lakóinak történetét, kellemes sétát tehetsz a kastélyparkban, a 1,5 órás idegenvezetés után pedig jól fog esni egy finom kávé a kastély hangulatos kávézójában.

A pompás edelényi kastélyt, amely a hetedik legnagyobb főnemesi rezidencia hazánkban, a Bódva folyó ágai által határolt szigetre emelték. A kastély felújítása mellett környezetének az „életre keltése” is megtörtént, újra víz veszi körül – innen a kastélysziget elnevezés. A L’Huillier–Coburg-kastélyegyüttes új neve Edelényi kastélysziget lett.

Kastélytúra

A kastélytúra egy 23 perces 3D-s kisjátékfilmmel indul, mely remek ráhangolódás a kastély felfedezésére. Képzeletbeli utazást tehetsz a kastély fénykorába, a lakók mindennapjaiba, s megismerheted a falképsorozat keletkezéstörténetét. A megrendelők Forgách Ludmilla, a kastély építtetőjének unokája, valamint második férje, gróf Eszterházy István voltak. Ők fogadták fel a felvidéki vándorfestőt, Lieb Ferencet, aki a grófnő kérésére festette meg a falakat, létrehozva ezzel hazánk legnagyobb, összefüggő rokokó falfestmény-sorozatát. Lieb Ferenc ábrázolta a négy évszakot, a különböző földrészeket, festett mitológiai alakokat, puttókat és vad csatajeleneteket is.

A kastélyban élt még „Ferus”, a grófnő első házasságából született fia, ifj. Desswffy Ferenc, akire nagy hatással volt a festő. Később Ferenc örökölte meg a birtokot, de különösebb átalakítást már nem végzett rajta.

A vezetett túra elsősorban a kastély legértékesebb részére, a freskókra és azok részleteire fókuszál, de bepillantást kaphatsz az itt élt nemesi családok – L’Huillier, Forgách, Dessewffy, Eszterházy, Coburg – életújtába, a barokk kor életmódjába is. Az épületben láthatod a díszterem és a kápolna mellett az étkezőt, az urasági hálót, a grófnő szobáját és két vendégszobát is.

Az eredeti főúri bútorzat sajnos nincs már meg: a gyönyörűen kimunkált, a 18. század második felében gyártott cserépkályhák mellett így ma néhány, különböző múzeumtól kölcsönzött bútor díszíti csak a szobákat.

A kor, valamint a felújítás folyamatának megismerésében az idegenvezető tájékoztatása mellett egy terepasztalhoz hasonló makett, különböző leírások és interaktív eszközök is segítenek.

+ Két kiállítás

Térképkiállítás
A kiállításban 16–19. századi, négy évszázadot átfogó, magyar vonatkozású térképgyűjteményt láthatsz melynek különlegessége a korabeli térképkészítés eszközeinek és műszereinek a bemutatása is.

„Népszuper” kiállítás
A „Népszuper” egy rádió fantázianeve, mely ennek az egyedülálló kortörténeti kiállításnak a címe is.  A II. világháborút követő szocialista időszak sajátos tárgyi kultúrájába kapsz betekintést: így az eredeti csomagolású „luxuscikkek”, a hétköznapi háztartási eszközök, a társasjátékok, a képzőművészeti alkotások mellett megtalálod itt a reklám és a politikai plakátok, kitüntetések, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének emlékeit, ahogy a giccseket is. A kiállítás az egykori gazdasági épületben kap helyet, azokban a helyiségekben, amelyeket lakásként használtak egészen a 80-as évek közepéig.

Tölts el egy kellemes délutánt barokk környezetben! Látogass el az Edelényi kastélyszigetre, mely hétfő kivételével mindennap nyitva tart. További információ: https://edeleny-kastely.hu

Rövid kastélytörténet

Az edelényi birtokon a francia származású Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el a kastély építését, melyet halála miatt felesége fejezett be 14 évvel később.

A kastély fénykora (1730–1820)
Az építtető unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében. Ők alkalmazták az iglói Lieb Ferencet, a vándorfestőt, aki hazánk legnagyobb összefüggő rokokó falképét alkotta meg itt. Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, akinek a nevéhez már nem fűződött jelentősebb átalakítás. Miután 1820-ban örökös nélkül elhunyt, a kastély visszaszármazott a királyi kamarára, tehát az államra.

A Coburg-korszak (1831–1928)
A birtokot a Coburgok vásárolták meg elsősorban gazdasági célból: 1845 előtt itt alapították meg az ország első cukorgyárát, birtokaikon pedig magas színvonalú mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A kastély egyes részeit birtokba adták, illetve időközben lassú pusztulásnak indult: az épületeket bontani kezdték, a korábbi franciakertet a 19. század első felében angolkertté alakították át, de sajnos nem gondozták megfelelően.

Az állami tulajdonlás időszaka (1928-tól)
Egy-két állagmegóvás mellett különböző funkciókat töltött be az épület: falai között működött börtön, földhivatal, raktár, szovjet főparancsnokság, öregek otthona, óvoda és szükséglakás, de állt üresen is. A pusztulás drámaian felgyorsult.

A kastélysziget újjászületése (2009–2014)
Európai uniós támogatással nemcsak a barokk épület, hanem a kastélypark és környezete is megújult. A címeres főhomlokzat az itáliai palotákat idézi, a kovácsoltvas kapuk a Belvedere mintájára készültek.
A felújítás egyik szenzációja a keleti toronyszobába befalazott eredeti ablak, mely 1820 előttről való.

Az ismét eredeti pompájában tündöklő épületet és annak egykori életét a gyerekek számára izgalmas múzeumpedagógiai foglalkozások teszik élményszerűvé.

További információ: https://edeleny-kastely.hu

Nyitókép: Edelényi kastélysziget, képforrás: Fesztiválok.hu