pipacs fesztivalok.info
Kiállítás,  KULTÚRA

3 KIÁLLÍTÁS, AMIT LÁTNOD KELL!

Jönnek a hűvösebb, esősebb őszi napok, amikor kiváló program lehet egy-egy múzeum kiállítását megtekinteni. A kínálat széles, így biztosan találsz olyan tárlatot, amit szívesen megnéznél. Mi most két budapesti és egy vidéki kiállítást ajánlunk.

Kép és Kultusz
SZINYEI MERSE PÁL (1845–1920) MŰVÉSZETE
2021. november 12. – 2022. február 13., Budapest (Magyar Nemzeti Galéria)

A magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A mintegy 120 művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A párhuzamosan kibomló kultusz- és képtörténet a művész kultúrtörténeti helyéről és művészetének jelentőségéről alkot új összképet.

Szinyei Merse Pál a 19. századi magyar képzőművészet formabontó, úttörő alakja, a magyar festészet első nagy koloristája. A munkásságának első szakaszában festett művei – Majális, Lila ruhás nő, Hóolvadás, Pacsirta, Léghajó – kulcsszerepet játszottak a modern magyar művészet megteremtésében. Fő képei a legismertebb magyar festmények közé tartoznak, a magyar kulturális emlékezet fontos részét képezik már több mint egy évszázada. Festményei – a tökéletes kompozíció, a képek átütő ereje, üdesége, merész színhasználata és sajátos természetábrázolása – mindannyiunkra hatnak. Szinyei nagysága abban rejlik, hogy francia kortársaival, az impresszionistákkal egy időben, de tőlük teljesen függetlenül, önállóan fedezte fel a napfény formákat felbontó és színalakító szerepét. Ő volt az első magyar festő, aki következetesen, teljesen korszerű és újító módon valósította meg a modern eszményeket a magyar festészetben, amely először általa tudott lépést tartani a legkorszerűbb európai áramlatokkal.


A kiállítás központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül. A kiállítás másik érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit.
További információ: https://mng.hu/kiallitasok/kep-es-kultusz-szinyei-merse-pal-1845-1920-muveszete/

TRANSZ | TÁNC | BALI
Gill Marais fotóin

2022. január 30-ig, Budapest (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum)

A Hopp Ferenc Múzeum új kiállítása a turistaparadicsomként ismert földi édenkert, Bali egy másik arcát tárja eléd két utazó szemszögéből. Zboray Ilona az 1930-as évek közepén, Gill Marais fotós pedig a 20–21. század fordulóján érkezett Balira, mégis ugyanazt látták meg közel egy évszázad különbséggel: az itt élő emberek mindennapjait, az ünnepeket, a rituálékat.

Gill Marais fotóriporterként az 1980-as évek végén járt először Bali szigetén, ahol később le is telepedett. Megkapó fotósorozatokat készített az indonéz szigeten élő emberekről, hétköznapjaikról, ünnepeikről, a sziget rituális transztáncairól. A számunkra sokszor hátborzongató elemeket tartalmazó táncok a látható világon túli világgal való kapcsolattartás fontos eszközei. A jó és a rossz örök harcát megelevenítő, az ártó erőket távol tartó tradicionális táncokról már az 1930-as években értesülhetett a magyar közönség Zboray Ilona írásai alapján, aki 1937-ben érkezett Balira. Ő az itt élő és dolgozó bátyját, Zboray Ernőt látogatta meg. Írásaiban nemcsak a balinéz nők kivételes szépségéről írt, hanem a fárasztó munkával töltött mindennapjaikról is, a balinézek hétköznapjait átszövő vallásos életről, mitológiájukról, gazdag hitvilágukról és ünnepeikről, amelyekben fontos szerep jut a gyakran transzállapotban előadott táncoknak is.


Zboray Ilona egykori írásai és Gill Marais mai fotográfiái Bali egyedülálló kultúrájába és páratlan szépségébe vezetnek be minket a képek és a szavak segítségével. Bali a rituálék és az ünnepek földje – a kiállítás a sziget e kevésbé ismert arcát tárja elénk: a hétköznapokat és az elmúlást, az ünnepeket, a gonosz erőket és a démonokkal való harcot, a transzállapotban bemutatott táncokat hozza közelebb.
A képek mellett megtekintheted a Szent és titkos – A titokzatos Bali című dokumentumfilm rövidített változatát is, melyben a kiállításon bemutatott képek és témák kelnek életre: a születéshez és a halálhoz kapcsolódó ünnepek, a felnőtté válás rítusa, a fogreszelés szertartása, az esküvő és természetesen a transztáncok is.
További információ: https://hoppmuseum.hu/kiallitas

Két paletta
MODOK MÁRIA & CZÓBEL BÉLA KIÁLLÍTÁSA

2022. október 30-ig, Szentendre (Czóbel Múzeum)

Eddig nem látott alkotásokkal új megvilágításban ismerheted meg a szentendrei művészházaspárt, Czóbel Bélát és Modok Máriát. A kettős portréban a két művész sokszínű, izgalmas művészeti párbeszédét kísérheted nyomon. 

házaspár fesztivalok.info
Modok Máia és Czóbel Béla a PARIS Les Deux Magots-ban, 1939-ben
a fotó Kratochwill Mimi tulajdona
képforrás: Ferenczy Múzeumi Centrum

A Ferenczy Múzeumi Centrumban őrzött gazdag festői hagyatékból és a fennmaradt fotókból, dokumentumokból a két jelentős művész – Modok Mária és Czóbel Béla – izgalmas művészeti párbeszédét és egymásba olvadó festői törekvéseit követheted végig. A kiállítás alapvetően a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményében őrzött munkákból válogat, de néhány, közgyűjteményekből és magángyűjtők tulajdonából származó, korszakjelző, fontos alkotással, és eddig még soha nem látott festményekkel, grafikákkal is kiegészül.


A válogatás azt az időszakot helyezi fókuszba, amelyben Czóbel biztonságos otthonra lelt Modok mellett, és új energiákkal dolgozhatott, de kitekintést ad a korai munkákra és Czóbel egyedül töltött, utolsó öt évében készültekre is. A kiállítás egyik fő érdekessége az a kétoldalas, korai mű, aminek egyik oldalán egy enteriőr, a másik oldalán egy csendélet látható Czóbel Bélától. A datált, szignált festmény 1917-es, ami igazi szenzáció, hiszen ebből a periódusból alig ismerünk művet.
Idén, Modok Mária halálának és Czóbel Béla Műcsarnokban rendezett kiállításának 50. évfordulóján a két művész festményei úgy kerültek a falakra, hogy valóban párbeszédet folytathassanak, meglepő, új összefüggéseket feltárva ezzel.
A kiállítás címének forrása: Lányi Sarolta: Szentendrén című verse.
További információ: https://www.femuz.hu/ket-paletta-modok-maria-es-czobel-bela-kiallitasa/

Nyitókép: Szinyei Merse Pál – Pipacsos mező, képforrás: Magyar Nemzeti Galéria

Oszd meg másokkal is az eseményt!