tojás
Húsvét,  ÜNNEP

HÚSVÉTI HAGYOMÁNYOK

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe: a Biblia szerint Jézus keresztre feszítése után, a harmadik napon feltámadt, megváltva minden ember bűnét. Idén a húsvétot március 31-én és április 1-jén ünnepeljük.
Ez az időszak a valláson kívül a tavaszvárás, a megújulás ünnepe is, mely alkalomból különböző rendezvényeket tartanak országszerte. Így lesznek hagyományőrző programok, színes forgatagok, húsvéti locsolkodások, tavaszköszöntő koncertek és kézműves vásárokok is.

A Húsvét mozgó dátumú ünnep, minden évben más napra esik. Az első nikaiai zsinat (Kr. u. 325) határozata alapján a keresztény húsvét naptári időpontjának számítása: a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első holdtöltét követő vasárnap. E számítás alapján legkorábban március 22-én, legkésőbb pedig április 25-én kezdődhet: idén március 31-én és április 1-jén tartják. Az ortodox egyházban más időpontban ünneplik, hiszen más naptárt használnak.

képforrás: pixabay.com

Tudtad-e?

hogy Húsvét vasárnapja Jézus feltámadásának napja? Elterjedt szokás: a reggeli mosdóvízbe piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Tilosak a női munkák és az állatok befogása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. Hajnalban szokás volt a Jézuskeresés, amikor felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás a természet megújhodását ünneplő énekes játék.

… hogy a Húsvéthétfő a locsolkodás napja? Alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit.

… hogy az Emmausz-járás a Húsvéthoz kapcsoló szokás, mely felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájának nemzeti jegyzékébe? Az Emmausz-járás a Bóly településen élő német nemzetiségi csoport húsvéthétfőhöz kapcsolódó hagyománya, mely egy bibliai történethez kapcsolódik. (A feltámadt Jézus megjelent az Emmausz felé tartó tanítványoknak, aki csak később, miután vendégül látták, ismerték fel őt.)

A húsvéti ünnephez kapcsolódó kiemelt időszakok, napok

Nagyböjt a húsvét előtti 40 nap, a lelki és testi megtisztulás ideje Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére.

Nagyhét a nagyböjt utolsó hete, mely virágvasárnaptól nagyszombatig tart. Napjai: nagyhétfő, nagykedd, a nagyszerda és a szent háromnap, vagyis a nagycsütörtök, nagypéntek és a nagyszombat.

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, Jézus Jeruzsálembe szamáron való bevonulásának emléke. Sokan ruhájukat terítették le az útra, illetve pálmaágakat szórtak elé. Nálunk ezt a barkaág helyettesíti. Az ágat felszentelik, mert a megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítanak.
Jellegzetes szokás volt ezen a napon a kiszehajtás: a menyecskeruhába felöltöztetett, majd a falu szélén levetkőztetett szalmabábu (neve például: kisze, kiszőce, kicevice, banya)  elégetése vagy vízbe dobása. A kiszehajtás után a villőzés következett: a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaággal űzték ki a telet a faluból, és hozták be a tavaszt, A villőág különböző nagyságú volt, fehér szalaggal és kifújt tojással díszítették.

képforrás: pixabay.com

Nagycsütörtök – az Úr szent vacsorájának emlékezete és szenvedésének kezdete.
Elhallgatnak a harangok, a csend a Jézus iránti gyászt szimbolizálja. Ilyenkor nem volt szabad énekelni, fütyülni, mert ez a Megváltó szenvedését fokozta. Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás, annak tiszteletére, hogy Jézus megmosta tizenkét tanítványának lábát. (Később egyházi méltóságok, uralkodók is megmosták ilyenkor tizenkét szegényebb sorsú lábát.) Nagycsütörtökön hajnalig virrasztottak és imákat mondtak. Gonoszűző szokás volt a rosszat jelképező szalmabábu elégetése (pilátuségetés), a bőséges termés érdekében pedig sok zöldet (sóska, spenót, csalán) ettek.

Nagypéntek – Jézus elítélésének, kínszenvedése és kereszthalálának napja.  A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok némák. Elterjedt szokások: passiójátékok, élőképes felvonulások. A paraszti életben tiltották az állattartással, földműveléssel és a háztartással kapcsolatos munkákat. Ezen a napon tilos volt húst enni. Napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, hogy ne legyenek betegek. A hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Határkerüléskor a férfiak csoportosan zajkeltéssel, kerepeléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

Nagyszombat – Jézus sírban nyugvásának napja, az este/éjszaka pedig a feltámadás napja, a húsvéti örömünnep kezdete A hívek felkeresik a templomokban felállított szentsírt. Szombaton a sötétség beállta után kezdődik a tűzszentelés és a húsvéti gyertya megszentelése. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma, a fény pedig a feltámadást és a megváltást jelképezi. A Glória ünnepélyes éneklése során megszólalnak a csengők, a harangok és az orgona. A mise után kezdődik a feltámadási körmenet. A hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét.
Ilyenkor szokás volt a ház körülseprésével a boszorkányok elűzése, a húsvéti nagytakarítás, a fazekak összeütésével a féregűzés.

Húsvét vasárnapja – Jézus feltámadásának, valamint a tavaszvárás ünnepe. Elterjedt szokás a reggeli mosdóvízbe tett piros tojás, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Tilosak a női munkák és az állatok befogása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak nekik. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A magyar néphagyomány szerint a családtagok együtt fogyasztották el a húsvéti tojásokat, hogy ha eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson a család, és mindig hazataláljanak. Hajnalban szokás volt a Jézuskeresés, amikor felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás a természet megújhodását ünneplő énekes játék.

Húsvéthétfő – a vízbevető hétfő – a locsolkodás napja. Alapja a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit. Több helyen szokás volt, hogy a bandákba verődött legények a lányokat a kúthoz hurcolták, ahol egész vödör vízzel öntötték le őket, megelőzve azt, hogy kelésesek legyenek rajtuk. Idővel a vizet kölni váltotta fel.

Húsvéti hagyományok
képforrás: Sóstói Múzeumfalu

Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának: a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. Ezen a napon a köszöntésért, a jókívánságokért, valamint a locsolásért a lányok piros hímes tojást ajándékoztak a fiúknak, valamint a házban terített – sütemény, bor, pálinka – asztal várta őket. Egyes helyeken a locsolkodás helyett a húsvéti korbácsolás, a vesszőzés volt a jellemző. A korbács (siba) több fűzfavesszőből készült.Egyes helyeken jellemző volt, hogy kedden a lányok locsolták a legényeket. 

Fehérvasárnap – a húsvétot követő vasárnap, a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes szokás ezen a napon a komálás vagy mátkálás. A koma megvendégelte újonnan keresztel keresztgyermekét, megpecsételve ezzel lelki rokonságukat. De ekkor választották ki a születendő gyermek keresztszüleit is, s ha nem tudott jelen lenni, akkor komatál küldésével fejezte ki, hogy elfogadja a felkérést. A komatálra sütemény, bor, hímes tojás, gyümölcs került. Egyes vidékeken a komálás egyik változata a mátkálás, amikor a lányok kötöttek életre szóló barátságot. A komálás valamennyi változata a szeretetlakoma és az utolsó vacsora emlékét idézi.

TIPP! Összefoglaló kisfilmek a húsvéti hagyományokról
A Skanzenben forgatott kisfilmek a húsvéti ünnepkört mutatják be.
Papp Kornélia néphagyományőrző óvónő és Kertész József nyugalmazott erdész közreműködésével a következő kisfilmekben az ünnepi népszokásokat, hagyományokat elevenítik fel.
Virágvasárnap
Nagycsütörtök
Nagypéntek
Feltámadás
Húsvéthétfő
Fehérvasárnap
További információ: https://skanzen.hu/hu/latogatas/programok/husveti-unnepkor

Húsvéti szimbólumok

Tojások – a termékenység, az élet, az újjászületés szimbóluma. Festése a 12. századi Európában terjedt el. Kezdetben pirosra festették, mert a piros szín Krisztus vérére utal, de szimbolizálja a tüzet, a szerelmet, a tavaszt és a feltámadást is. Más színeket csak nagyjából három évszázaddal ezelőtt kezdtek el használni a tojások díszítésére. Magyarországon is komoly hagyományai vannak a tojásfestésének és díszítésének, melyek általában népművészeti motívumok – többnyire virágok –, vagy egyszerű alakzatok, rajzok.

képforrás: pixabay.com

A tojásfestés a lányok és az asszonyok dolga volt, akik természetes anyagokkal – hagyma héjával, zöld dió főzetével – festették meg. A tojás írásának, a cirkalmas minták felvitelének egyik módja, ha viasszal készítik el a mintát, majd ezután festik be a tojást, de a viasz miatt a mintát nem fogja be a festék. A hagymahéjjal összefőzött tojásokba mintát karcoltak, majd szalonnabőrrel fényesítették azokat. Díszítették levelekkel, amik megakadályozzák, hogy az adott részen színessé váljon a tojás. Léteznek apró, fémből készült lópatkókkal díszített tojások is, azonban ezeket csak tanult mesteremberek tudják elkészíteni. Ma már számos módja és formáj van a tojások festésének és díszítésének.

Barka – A barkaágat szokás a templomban megszenteltetni. Utal Jézus Jeruzsálemi bevonulására, amikor az emberek pálmaágat, a béke jelképét tartották a kezükben. Nálunk ezt a barkaág jelképezi. Bolyhos virágának gyógyító erőt tulajdonítottak a régiek. Ma tojásokkal díszítik fel.

Bárány – a legősibb húsvéti jelkép, melynek eredete a Bibliában keresendő. A zsidók bárányt áldoztak fel, vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerüljék az Úr haragját. Jézus kereszthalálával az emberiséget váltotta meg: „Krisztus a mi bárányuk, aki megáldoztatott érettünk.”

Nyúl – Németországból elterjedő jelkép, mely a 19. század folyamán honosodott meg. Eredete utal arra, hogy a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni. De a termékenység jelképe is, utalva a gyors szaporaságára.

Nyitókép képforrás: pixabay.com

Oszd meg másokkal is az eseményt!