MÁRTON-NAPI HAGYOMÁNYOK

November 11-én, Szent Márton napján  ludat illik enni, mert „aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik, és aki e napon újbort nem iszik, egész évben szomjazik.”
De ki volt Szent Márton? Mit ünneplünk ezen a napon? Milyen hagyományok kapcsolódnak ehhez a naphoz? Hol lesznek Márton-napi vigasságok? Cikksorozatunk végére minden kiderül…

A cikksorozat első részében Szent Mártonról és a hozzá kapcsolódó hagyományokról írunk, a második részben pedig Márton-napi programokat ajánlunk.

November 11.

November 11-e Szent Márton napja, melyhez sajátos népszokások, hagyományok, hiedelmek kapcsolódnak. Ez a nap a 40 napos adventi böjt kezdetét előzi meg, amikor vásárokat, vigasságokat rendeztek, és megengedett volt még a jóízű falatozás. Ezen a napon ünnepelték az őszi munkák végét is, amikor a cselédek megkapták éves bérüket és hozzá ráadásként egy hízott libát. Ezt ízletesen elkészítették, mellé pedig az adott évi szüretből származó újbort itták.

Ki volt Szent Márton?

A mai Szombathelyen született Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Magyarország mellett Franciaország és Burgenland tartomány védőszentje is egyben.

316-ban vagy 317-ben született a pannóniai Savariában. A család később Itáliába kötözött, ahol Márton katonaként szolgált. Hamarosan kilépett a római hadseregből, szülei tiltakozásának ellenére felvette a kereszténységet és remeteként új életet kezdett. Már életében legendák keringtek jótetteiről, jámborságáról, szegények iránti szeretetéről, példamutató alázatáról. A legenda szerint találkozott egy fázó koldussal. Köpenyét ketté hasította, és egyik felét a koldus vállára terítette. A következő éjszaka álmában megjelent Krisztus az általa adott köpenyben, mert ő volt, akit koldusnak vélt.

Mártont Tours város polgárai püspökké választották, s ott segítette a rászorulókat haláláig. A legenda szerint mivel nem akart püspök lenni egy libaólba rejtőzött el, de a libák hangos gágogással elárulták Őt, így nem menekülhetett a püspöki tisztségtől.
397. november 8-án hunyt el, és három nappal később, november 11-én temették el. Ezt a napot nyilvánították Szent Márton nappá.

Róma lúdjai és más „mesés” ludak

A libák legtöbbször galibát okoznak. Így volt ez az ókorban is, amikor a Capitolium lúdjainak gágogása mentette meg a várost. Ugyanis a barbár gallok éjjel akarták elfoglalni Rómát, de a gágogás felébresztette a fáradt őrséget. Innen ered a lúd megtisztelő „avis Martis” (Mars isten madara) neve, s az a hagyomány, hogy ezen a napon szép, hizlalt lúd volt az ünnepi étek.

„Mesés” ludak
∙ Gőgös Gúnár Gedeon, aki Varga Katalin mesehőse.
∙ Ludas Matyi – A Fazekas Mihály által írt történet akkor vált igazán népszerűvé, amikor Dargay Attila rajzaival és rendezésében 1977-ben elkészült egy rajzfilm a történetből.
∙ Vuk részleges libái, akik a kutyák (Vahúr és Fickó) felügyelete alatt is becsiccsentenek. Fekete István azonos című regényéből 1981-ben készül magyar rajzfilm. 
∙ Nils Holgersson Márton lúdja, akit Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal című rajzfilmsorozatban ismerhettünk meg. Márton kicsit buta házilúd, akinek a hátán Nils is csatlakozik a vadludakhoz. Izgalmas kalandokba keverednek, miközben igazi barátokká válnak.

Márton-napi libalakoma

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hiszen „aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik, és aki e napon újbort nem iszik, egész évben szomjazik.”

Tipikus ételek ezen a napon a libaleves, a libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal.
A ropogósra sült libapecsenye mellcsontjából a vacsora végén a jövőre következtettek: ha a mellcsont fehér és hosszú, akkor lesz elég hó a télen. Ha a „Márton-lúd mellcsontja veres, száraz tél jő.

„A bornak Márton a bírója!” A must ekkorra borrá változott, mely megmutatta az egész évi fáradozás eredményét, melyet a borosgazdák szívesen kóstoltattak. November 11-én kezdték meg az új hordókat, ekkor került az asztalra a libasült mellé az úgynevezett Libás-bor vagy sok helyen Márton-bor. Az újbor üde, friss, illatos, mely átmelengeti a szívet, lelket, kóstolása kifejezi a bor szeretetét. Szent Márton emiatt a nagyobb borvidékeken az újbor védőszentje is.

Milyen bort illik a libás ételekhez?
∙ libatepertőhöz – testes fehérbor, hogy a tepertő zsírosságát jól ellensúlyozza a bor élénk savassága, például somlói juhfarkot

∙ libaleves – fehérbor, például hordós érlelésű olaszrizling
∙ sült libacombhoz – testesebb vörösbor, például a szekszárdi kadarka, de kipróbálhatsz egy soproni kékfrankost is
∙ sült libamellhez – fehérbor, például furmint
∙ libapástétomhoz – friss, gyümölcsös új rozé
∙ ludaskásához – testesebb fehérborok
∙ libamájhoz – a szamorodni vagy a tokaji aszú jól harmonizál a zsíros máj sajátos édes ízével, melyet tovább fokozhatsz hagymalekvárral vagy birsalmasajttal
∙ füstölt (grillezett) libamájhoz – például a nagytestű, újhordós érlelésű Chardonnay

Márton-napi időjóslás, megfigyelések, népszokások

● Ha Szent Márton „fehér lovon érkezik“, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz, amennyiben „barna lovon nyargalász“, vagyis nem esik hó, akkor kemény télre számíthatunk.
● „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

● Miután Márton-napkor megízlelted a libát, megkóstoltad az újbort, akkor ne feledkezz meg arról sem, hogy a libamell csontját megnézd: ha hosszú és fehér, akkor elnyúló, havas és hideg tél következik, ha barna, akkor enyhe, saras idő várható – legalábbis a népi bölcselet szerint.
● A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered „püspökfalat” szavunk is.
● Márton-nap „vesszeje”: Márton napján a pásztorok többágú vesszőt szedtek, és átadták gazdájuknak. Az istálló ajtaja fölé helyezték, így védve meg az állományt a betegségektől. Úgy tartották, ahány ága van a vesszőnek, annyit fial a disznó, és tavasszal ezzel hajtották ki az állatokat.
● Márton hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz.
● Aki Márton éjszakán álmodik, az boldog lesz, illetve, aki spicces lesz a bortól ezen a napon, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és fejfájástól.
● Több helyen szokás volt a Márton-napi bál a jószágok behajtása alkalmából, illetve a Márton-napi vásár.

A lúd gazdasági szempontból tekintve az egyik legszükségesebb háziállatokhoz tartozik, hiszen nemcsak a húsa hasznos (minden része felhasználható), hanem zsírja is, mely finom ízénél fogva sokkal értékesebb a sertésénél, tolla pedig majdnem nélkülözhetetlen.

TIPP! Márton-napi programok 2023
Ha nem szeretnél egész évben éhezni és szomjazni, tervezz be egy „libás” programot, amelyek közül a kovetkező cikkünkben találsz egy válogatást: MÁRTON-NAPI PROGRAMOK

Nyitókép: libák, képforrás: pixabay.com