MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS 2024
2024. február 8–13., Mohács (Belváros)
A Mohácsra települt sokácok híres népszokása a busójárás, amel mára már világszerte ismert, az UNESCO szellemi örökség listáján is szereplő hungarikum. Az eseményen az egész település részt vesz: több száz busó és maskarás búcsúztatja ilyenkor a telet, melyet koncertek, táncház, felvonulás, vetélkedők, színházi előadások, kézműves vásárok, máglyagyújtás és maszkfaragás is kiegészít.
A sokácok népszokása
A busójárás vagy poklade (karnevál) a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok téltemető–tavaszváró népszokása. A sokácok feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején.
A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a téltemető–tavaszváró mulatság. A busók házról-házra járva fejezték ki jókívánságaikat, elvégezzék varázslataikat, majd részesültek az étel-ital adományokban.
A monda alapján a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült lakosok megelégelték a török rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.
Farsangolás – karneváli hangulat
Mára idegenforgalom látványosság lett a hagyomány, amelyre több ezren kíváncsiak. A karnevál fő elemei: a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a koporsó vízre bocsátása. A partraszállás során a túlparti „Szigetből” eveznek át csónakokon a busók. Ezután a jelmezesek a Kóló téren gyülekeznek, majd a régi, előltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok bevonulnak a város főterére, ahol megkezdődik a farsangolás.
A mohácsi busók hosszú szőrű állatbőrökbe bújva, fűzfából faragott, piros színűre festett, félelmetes álarcaikban kereplőket forgatva és kolompokat rázva iszonyatos zajt keltenek, hol félelmetes, hol vidám forgataggá varázsolva a várost.
Szürkületkor a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, a viccelődnek az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
A maszk ereje
A busójárás hagyományainak a megőrzése nemcsak a beöltözésből és a felvonulásból áll, hanem igen fontos a busókhoz kapcsolódó tárgyak, öltözék és a maszkok elkészítése is. Sokan ma is maguknak faragják az álarcukat, de Mohácson több maszkfaragó népi iparművésszel is találkozhatsz. A vörös fűzfából kifaragott emberálarc egyszerre rémísztő és mosolygós. Viselője hitt és hisz abban, hogy ő egy kiválasztott, s különleges erővel bír, aki képes elűzni a rosszat, a hideget, a telet, s meghozza a biztos jövőt. A maszk alatt egy valóságos átváltozás megy végbe, viselője szabadabbá válik, a külvilág pedig nem tudja, hogy kit rejt az álarc. Az igazi busójárás több mint egy tréfálkozás, s nemcsak a kolompoktól hangos, hanem a zene és a tánc legalább olyan fontos eleme a felvonulásnak, mint egykor a házról házra járásnak volt.
Az eseményen való részvétel ingyenes.
A részletes programot itt találod: https://www.mohacsibusojaras.hu/program
További információ: https://www.mohacsibusojaras.hu, https://www.facebook.com/busojarasmohacs
Nyitókép képforrás: Mohácsi Busójárás – Facebook